„Piszkos pénz” – vagyis néhány szó a pénzen található mikrobákról
A nyaralás az utazások, a szokatlan élvezetek, a múzeumok és más érdekes helyek felfedezésének ideje. Ebben az időszakban gyakrabban látogatunk éttermekbe, bárokba, gofri- és fagylaltos standokhoz is. Szintén igénybe vesszük a strandokon harapnivalókat és hideg italokat árusító emberek szolgáltatásait is.
Bár Lengyelország az élen jár azok között az európai országok között, ahol a leggyorsabban növekszik a kártyás, készpénzmentes tranzakciók száma, telefonon vagy okosórán keresztül, a nyaralás során általunk felkeresett helyek közül sokban még mindig a készpénz marad az elsődleges fizetőeszköz.
Hasonlóképpen – külföldi utazásaink során – az éttermekben a borravalót a kiszolgáló személyzet továbbra is szívesen fogadja készpénzben, ezért érdemes magunkkal vinni.
A pénzről szinte minden…
Amikor a pénztárcánkat használjuk, nem gondolunk arra, hogy a pénz az egyik legpiszkosabb és leghigiéniailag legkifogásolhatóbb mindennapi használati tárgy. A bankjegyek, amelyek évek óta nap mint nap sok ember kezén átmennek, mikroorganizmusok melegágyává válnak, köztük olyanoké is, amelyek súlyos betegségeket okoznak. Az Escherichia coli baktériumok, a Staphylococcus aureus, a Salmonella, az enterokokkuszok vagy az influenza-vírusok – ezek csak néhány példa azokra a mikroorganizmusokra, amelyek a papírpénzen előfordulhatnak. A kórokozó mikroorganizmusok egy része akár több hónapig is fennmaradhat a készpénzen, és számos kutatás bizonyítja, hogy a bankjegyeken átlagosan 25 ezer különböző mikroorganizmus él!
A bankjegy nem egyenlő az érmével…
A készpénz folyamatosan kering, és vele együtt veszélyes mikroorganizmusok is. Érdemes kiemelni, hogy a bankjegyek porózus felülete kedvez a mikrobáknak, így a kórokozók rajtuk sokkal hosszabb ideig élnek, mint az érméken. Széles körben ismert az a tény is, hogy az érmék gyártásához használt fémek, különösen a réz tartalom, korlátozza a mikroorganizmusok számát, és elősegíti egyes baktériumok túlélési idejének lerövidülését.
A MEDISEPT Kutatási és Fejlesztési Központban végzett tesztek
Közvetlenül a nyári szünet kezdete előtt megkíséreltünk egy kis tesztet elvégezni laboratóriumunkban, egyik munkatársunk pénztárcáját felhasználva. Íme, mit tenyésztettünk ki a tesztelésre átadott bankjegyekből és érmékből:
Fotó: a MEDISEPT Kutatási és Fejlesztési Központ saját anyaga
Mielőtt a fizetések teljes mértékben digitalizálódnának – tartsa be az alapvető higiéniai szabályokat!
Hogyan védhetjük meg magunkat a mindennapi használatú tárgyakon, többek között a bankjegyeken és érméken előforduló mikroorganizmusoktól?
A válasz kézenfekvő: gyakran kell kezet mosni és FERTŐTLENÍTENI, pl. a MEDISEPT 100 ml-es kézfertőtlenítő spray-vel – Dezynfekcja.pl! Ezt nem csak például a WC-használat után vagy étkezés előtt kell megtennünk, hanem akkor is, ha
épp készpénzzel érintkeztünk. A kezeink mosása és fertőtlenítése a legfontosabb teendő, ha az úgynevezett „piszkos kéz-betegségektől” szeretnénk megóvni magunkat. Sosem tudhatjuk, kinek a kezében jártak az éppen kapott bankjegyek, milyen beteg emberekkel érintkeztek, milyen piszkos felületeken feküdtek, vagy hol tárolták őket!
A biocideket óvintézkedések betartásával kell használni. Minden használat előtt olvassa el a címkét és a termékre vonatkozó információkat.
