A kesztyűk, amelyek megmentették az emberiséget. #NeHagyd,HogyAVírusLegyőzz
Az első kesztyűket bőrből készítették, már a 19. században is használták őket. A történelem folyamán egyre szélesebb körben alkalmazták őket. Szülésznők, sebészek és fertőző betegségekkel foglalkozó orvosok mellett voltak jelen. 1987-ben az orvostudomány történetében először az Egyesült Államokban ajánlották azok használatát minden beteggel való érintkezés során. Ma használatuk már túlmutat az egészségügyi ellátás igényein – mindannyian felhúzzuk őket minden nap, hogy megvédjük magunkat a SARS-CoV‑2-fertőzéstől. Mit érdemes tudni az orvosi védőkesztyűkről?
Az orvosi védőkesztyű története
Az orvosok által használt első orvosi kesztyűk bőrből vagy kötött anyagból készültek. Johann Waldbaum doktor 1758-ban alkalmazta őket a magzat forgatásához.
A 19. század elején a sebészeti és szülészeti beavatkozások során egyre gyakrabban használtak orvosi kesztyűket a fertőzések megelőzése érdekében. Azonban még a század 90-es éveiben sem alkalmazták a sebészek rutinszerűen a műtétek során.
1890-ben William Stewart Halsted megrendelte az első gumiból készült orvosi kesztyűket a Goodyear Rubber Company-tól. A mai napig őt tartják a kesztyűk első népszerűsítőjének, a céget pedig az első ipari gyártónak.
A világ orvostörténetének egyik első sebésze, és az első lengyel orvos, aki orvosi kesztyűt – méghozzá pamutot – használt, Jan Mikulicz-Radecki professzor volt, a krakkói Jagiellói Egyetem sebészeti klinikájának vezetője. Ez 1887-ben történt.
Az orvosi kesztyűk széles körű használata az orvosi gyakorlatban az első világháború idején, 1914–1918 között kezdődött, a fronton megsebesült katonák életmentő beavatkozásai során.
1987-ben, az orvostudomány történetében először, az Egyesült Államokban ajánlották azok használatát minden beteggel való érintkezés során.
2020-ban az emberiség történetében először kezdték el az orvosi kesztyűket az egészségügyi ellátáson kívül is használni. Tömeges méretekben és globális szinten. Ennek oka a SARS-CoV‑2 világjárvány.
Mitől védnek a kesztyűk?
Csak 1 cm² emberi bőrfelületen 100–100 000 baktériumtelep található. A bőr teljes felülete 1,5–2 m² között mozog, azaz 20 000 cm². Ez azt jelenti, hogy egész testünket bármely pillanatban akár 2 000 000 000 kolónia is boríthatja.
A kórokozók, vírusok és baktériumok szervezetbe jutásának fő közvetítői a kezeink. Egy óra alatt átlagosan 23-szor érintjük meg az arcunkat.
A vírusok és baktériumok 2–60 percig maradhatnak fenn a kezeken, míg a védőkesztyűkön akár 4 órán át is!
A hatékony kézfertőtlenítő megfelelő használata a baktériumok 99,999%-át, valamint a vírusok és gombák 99,99%-át elpusztítja. A kezelés után azonban 5 órán belül meg kell ismételni a folyamatot, mivel a bőrön található mikroorganizmusok száma visszatér a kiindulási szintre.
A védőkesztyűk kiválasztása és helyes használata
Az orvosi védőkesztyűk nem helyettesítik a kézhygiéniát, csupán kiegészítik azt. A vízzel és jó minőségű szappannal történő megfelelő kézmosás (minden alkalommal 20–30 másodpercig), majd ezt követően egy hatékony, URPBWMiPL engedélyszámmal rendelkező vírusölő szer használata (2×30 ml, 30 másodpercig) biztosítja a védelmet a SARS-CoV‑2 vírus terjedése ellen.
Az orvosi védőkesztyű felvétele előtt meg kell mosni és fertőtleníteni a kezeket. Ezt a műveletet feltétlenül meg kell ismételni a kesztyű levétele után is.
Az eldobható kesztyűknek van szavatossági idejük, amelyre figyelni kell. Az anyag, amelyből készülnek, egy bizonyos idő elteltével elveszíti védő tulajdonságait. A szokásos szavatossági idejük 2–5 év.
Az orvosi védőkesztyűk helytelen tárolás következtében használhatatlanná válnak. A megfelelő tárolási feltételek: legalább egy méter távolság fűtőberendezésektől és vegyi anyagoktól, száraz és árnyékos hely, valamint 5–35 Celsius-fok közötti hőmérséklet.
Az orvosi és védőkesztyűket célszerűbb pormentes változatban választani, mivel a benne található talkum bőrirritációt okozhat, és könnyen összepiszkolhatja a ruházatot. Ezenkívül a latex fehérje, ami azt jelenti, hogy allergiát válthat ki.
Az orvosi védőkesztyűk megfelelő kiválasztásánál a legfontosabb a méret és a kézhez való illeszkedés. Ez befolyásolja a viselés kényelmét és a kórokozókkal szembeni védelem hatékonyságát. A megfelelő méretet legjobban úgy állíthatjuk be, ha megmérjük a tenyerünk kerületét a legszélesebb pontján, azaz közvetlenül a hüvelykujj felett. Fontos továbbá a legalább 6 centiméteres kesztyűmandzsetta is, amely megnehezíti a mikroorganizmusok bejutását a kesztyű belsejébe.
Célszerű körülbelül 90 perc elteltével vagy fertőzéssel való érintkezés után az orvosi védőkesztyűt újakra cserélni. Ezen felül fontos, hogy ugyanazt a párt ne használjuk újra. Hosszú ideig tartó viselés esetén ajánlott a kesztyű cseréje, mivel a kezek izzadása és a testhőmérséklet hatására az anyag elveszítheti tulajdonságait és meglazulhat.
Ha a használat során az orvosi védőkesztyű anyaga elszakad, feltétlenül cserélje ki újakra, előtte alaposan megmossa és megfelelően fertőtleníti a kezét.
Az orvosi védőkesztyűk hosszú távú használata során elengedhetetlen a kezek megfelelő ápolása. A belső anyag és a bőr közötti dörzsölődés következtében a bőr erősen kiszáradhat. Ezért fontos, hogy hidratáló és zsírtartalmú krémeket kenjünk a kezünkre.
A védőkesztyű levételekor tilos megérinteni azok külső felületét. A helyes és biztonságos levételi technikát a videón bemutatja Waldemar Ferschke epidemiológus orvos, a Medisept cég munkatársa.
Hogyan készülnek a védőkesztyűk?
Az orvosi védőkesztyűk gyártása 20–40 percig tart, és minden gyártási szakaszban el kell végezni az ISO-szabványoknak megfelelő minőség-ellenőrzést.
Az egészségügyi intézményekben való használatra szánt orvosi védőkesztyűknek számos szabványnak meg kell felelniük, vizsgálatokon kell átesniük és tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. A követelmények a fizikai tulajdonságokra (hossz, szélesség, szakadási szilárdság, mikrorepedések) és a felhasználhatósági időre vonatkoznak. Ezért vizsgálják a mikroorganizmusok áthatolásával szembeni ellenállást, a szivárgást és a vegyi anyagok áthatolását, valamint a mechanikai sérüléseket (átlyukadás, kopás, szakadás).
Az orvosi és védőkesztyűk gyártásához leggyakrabban használt nyersanyag a Hevea brasiliensis-ből, a Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növő gumifa-fából nyert latex. A latex kesztyűk környezetbarátak: gyártásukhoz természetes nyersanyagot használnak, így teljes mértékben biológiailag lebonthatók. Érzékeny bőrrel érintkezve azonban erős allergiás reakciókat okozhatnak.
A vinil kesztyűk, amelyeket a népszerű PVC-ből (polivinil-klorid) készítenek, könnyen beszerezhetők, hatékonyan védnek a kórokozóktól, azonban nem tapadnak a bőrre. Vannak olyan változatok is, amelyek belső oldalán kollagén található, ami javítja a kiszáradt kéz bőrének állapotát.
A szintetikus gumiból készült nitril kesztyűk a legellenállóbbak a mechanikai sérülésekkel, átszúrással vagy szakadással szemben, emellett a legnagyobb ellenállást mutatják a vegyi anyagokkal szemben is.
A vékony polietilénből (PE) vagy valamivel erősebb, nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készült fóliakesztyűk a legolcsóbbak, és leggyakrabban az élelmiszerboltokban használják őket. Legnagyobb hátrányuk, hogy nem tapadnak jól a kézhez, és nem rugalmasak (ezért nagy a sérülésveszély). A bőrre semleges hatással vannak.
Védőkesztyűk és a környezet
2020 áprilisában a globális orvosi és védőkesztyű-gyártás elérte a 270 milliárd darabot, és a fertőzések hullámával együtt növekvő kereslet közel háromszorosára növelte ezt a számot.
Már a SARS-CoV‑2-járvány előtt is riasztó volt a tengerekben és óceánokban felhalmozódott műanyaggal kapcsolatos probléma. A tudósok megállapították, hogy jelenleg akár 10 millió tonna műanyag is található a tengerekben és az óceánokban, és 2050-re több lesz belőle, mint hal.
Az Atlanti-óceánon egy, területét tekintve Lengyelországhoz hasonló méretű, azaz több mint 312 ezer négyzetkilométer kiterjedésű műanyaghulladék-sziget lebeg.
Az eldobható maszkok, kesztyűk, fertőtlenítőszerek csomagolásai – azok a dolgok, amelyeknek a koronavírus ellen kellene védeniük minket – használat után gyakran az utcákon, az erdőkben, a tengerekben és az óceánokban végzik. A legnagyobb probléma az emberek tudatlansága a védőeszközök megfelelő ártalmatlanítását illetően.
Ne feledjük: a vírusok környezete és a természeti környezet elválaszthatatlanul összekapcsolódnak egymással. A Földön uralkodó életkörülmények változása hatással lehet további kórokozó-törzsek aktiválódására, és így újabb világjárványok kialakulására. Minél több, védelemre használt kesztyű kerül jelenleg a környezetbe, annál nagyobb az esély egy újabb világméretű világjárványra.
EZÉRT A HASZNÁLT VÉDŐKESZTYŰKET MINDIG A VEGYES HULLADÉKOKRA SZOLGÁLÓ KONTÉNERBE DOBD! #NeAddFelAVírusnak
